Sajnos a mai világban kevés helyen gondolják úgy, hogy az emberek egyenlőek.Szerintem számít az hogy honnan származunk, hogy tisztelni tudjuk azokat a dolgokat, amik egyenlővé tesznek minket,de nem ez a fontos. Hanem az hogy nem kell elítélni az embert mert idegen országból jött, vagy szimplán csak nem dolgozik, vagy munkanélküli. Ő is ugyan olyan ember, mint Te , vagy Én..Az is befolyásol minket hogy hogyan neveltek minket a szüleink. Mert lehet hogy gyermek korodban az ellenségeidnek gondoltad őket , rá fogsz döbbenni, hogy valójában a jó útra akartak terelni, te perdig az ellenkező irányba mentél. ezért az akkori gyerekek akik nem fogadtak szót a szüleiknek, képezik azt a réteget, akik belekötnek a másikba, mert szerintük ők különbek náluk, vagy szimplán csak "poénból" is megkülönböztetőjelzőkkel dobálózva tesz megjegyzéseket.. Holott, ő is ugyanolyan ember, mint az, akit megkülönböztet magától.
bele sem gondolva a saját hibáiba, amiket mások is hozzá vághatnának.Szerintem nincs két ugyan olyan ember, akinek pont ugyan olyanok lennének a tulajdonságai.Ahogy a szöveg is mondja, ugyan olyanok vagyunk.Az emberek mások, nincs két egyforma, de minőségileg mind ugyan olyanok.Én azokat az embereket ki nem állhatom, akik magukat olyannak képzelik, amihez közük sincs. Az ilyen emberek azok akikkel nem tudok egy légkörben meglenni, mert irritál az, ha valaki a beképzelt dumájával nyomul, holott a fél társaság tudja, hogy a fele sem igaz, de inkább nem szól neki, mert nem akar szóváltásba keveredni vele.De ha megszól egy embert, valamilyen okból, és szívem szerint betenném annak az embernek a helyébe, hogy átérezze milyen is az, ha megkülönbözteted őt a többi embertől.Remélem ez változni fog, mert velem is megesik hogy néha megszólnak.Szerintem egy embert nem a külseje alapján kellene értékelni. Sokkal fontosabbak a belső értékek, amik csak azoknak mutatkoznak meg, akik méltók rá hogy megkapják őket. Ez a véleményem erről a témáról.